A foglaló a szerződéses kötelezettségvállalást erősíti meg: ha a teljesítés meghiúsulásáért a vevő felelős, elveszítheti, ha az eladó felelős, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszaadni. Ha egyik fél sem, vagy mindkettő felelős, visszajár. Az előleg ezzel szemben vételárrészlet, amely meghiúsult ügyletnél főszabály szerint elszámolandó és visszafizetendő; ettől még lehetnek más szerződéses igények. Hiteles vásárlásnál döntő, hogy a szerződés pontosan rendezze a hitel elutasításának következményeit.
A lakást lefoglalnád. De pontosan mire mondasz igent?
Megvan a lakás, az eladó sürget, a hirdetést holnap leveszik, ha ma utalsz. Ilyenkor könnyű úgy gondolni az első három-öt millió forintra, mint egy ártalmatlan helyfoglalásra. Pedig a pénz jogcíme, a már aláírt dokumentum és a meghiúsulás oka együtt dönthet arról, hogy később visszakapod-e. Az átutalás közleményében szereplő egyetlen szó nem helyettesíti a felek közötti egyértelmű megállapodást.
A foglaló és az előleg abban hasonlít, hogy sikeres vásárláskor mindkettő beleszámíthat a vételárba. A különbség akkor lesz éles, amikor valami félresiklik. A Ptk. a foglalóhoz külön jogkövetkezményeket kapcsol; az előlegnél ilyen automatikus, elvesztéssel vagy kétszeres visszafizetéssel járó szankció nincs. Mielőtt fizetsz, nem a szóhasználatot, hanem a teljes megállapodás tartalmát kell megértened.
Mikor foglaló a foglaló, és mit csinál az előleg?
A Polgári Törvénykönyv 6:185. §-a alapján a másik félnek átadott pénz akkor foglaló, ha a felek a kötelezettségvállalás megerősítésére adják, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Nem elegendő annyit mondani telefonon, hogy „ez foglaló lesz”. A pontos összeg, jogcím, esedékesség és fizetési mód rögzítése mindkét félnek érdeke.
Az előleg elsősorban a vételár korábban teljesített része. Ha a szerződés érvényesen teljesül, egyszerűen levonják a még fizetendő összegből. Ha az adásvétel nem valósul meg és az előleg megtartására nincs jogalap, az összeg visszajár, de az elszámolást más igények, például kártérítés vagy vitatott szerződéses kötelezettségek bonyolíthatják. Ezért nem pontos az a közkeletű mondat sem, hogy az előleg minden helyzetben feltétel nélkül és azonnal visszajön.
Három kimenet: elveszik, kétszeresen jár vissza vagy egyszerűen visszajár
Ha a szerződést teljesítik, a foglaló a vételárba számít. Ha a teljesítés meghiúsulásáért a foglalót adó vevő felelős, a már átadott foglalót elveszíti. Ha a foglalót átvevő eladó felelős, kétszeres visszatérítésre köteles. Ha egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős a meghiúsulásért, a foglaló visszajár. A felelősség megítélése konkrét tényeken és a szerződés kikötésein múlik, nem pusztán azon, ki mondta ki először, hogy mégsem akarja az üzletet.
Szemléltető példa: egy 60 millió forintos lakásnál hárommillió forint foglalót fizetsz. Sikeres teljesítésnél 57 millió marad. Ha a vevő felelős a meghiúsulásért, akár a hárommillióját bukhatja; ha az eladó felelős, hatmillió forint visszafizetése merülhet fel. Nem automatikus azonban, hogy minden elállás valamelyik fél hibája, és a foglaló nem mindig zár ki más jogkövetkezményeket. Vitás ügyben a szerződés és a bizonyítékok alapján lehet felelősen állást foglalni.
Ha a bank nem ad hitelt, nem biztos, hogy megúszod foglalóvesztés nélkül
A legdrágább félreértés hitelből vásárlásnál történhet. Az, hogy a hitelintézet nem folyósít, önmagában nem teszi automatikusan visszajáróvá a foglalót. Vizsgálni kell, kinek a kockázati körébe esik a finanszírozás meghiúsulása, milyen feltételeket vállaltak a felek, miért utasított a bank, és volt-e olyan szerződéses kikötés, amely ehhez külön következményt rendel.
Gondolj két esetre. Az egyikben a vevő eleve csak bankhitelből tud fizetni, de a szerződés feltétel nélkül kötelezi a teljes vételár határidőre való megfizetésére. A másikban a felek kifejezetten megállapodnak, hogy a meghatározott határidőig igazolt, a vevőnek fel nem róható banki elutasítás milyen eljárást és elszámolást indít. Az utóbbi helyzet kiszámíthatóbb, de a pontos szöveget ügyvédnek kell az ügyletre szabnia.
A banki előminősítés hasznos első szűrő, nem ugyanaz, mint a konkrét ingatlanra kiadott végleges hiteldöntés. A jövedelem, a fennálló tartozások, a fedezet értéke és a bank saját feltételei mind számítanak. Az MNB tájékoztatása szerint a felvehető hitelt az önerőn túl az ingatlan fedezeti értéke is befolyásolja. Ezért a foglaló előtt külön a finanszírozási mozgásteret is ellenőrizd.
Ha a bank kevesebbre értékeli a lakást a vételárnál, a különbözetet nem feltétlenül tudod hitelből kipótolni. Ez nem csupán kamatkérdés: a hiányzó saját forrás a teljes szerződéses ütemezést veszélyeztetheti. Kérdezd meg időben a bankot, milyen esetekben kér pótfedezetet, nagyobb önerőt vagy más feltételt. A választ ne helyettesítsd egy internetes kalkulátor becslésével, és a foglaló összegét ne számold kétszer a rendelkezésre álló pénzed között.
Mennyi legyen az első fizetés? A tíz százalék nem törvényi kötelező összeg
Gyakran elhangzik, hogy a foglaló „szokás szerint tíz százalék”. Ez piaci gyakorlatként előfordulhat, de a Ptk. nem ír elő minden ingatlanvételre kötelező tízszázalékos foglalót. A felek eltérő összegről is megállapodhatnak. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a bíróság a túlzott mértékű foglalót kérelemre mérsékelje, ám erre nem érdemes automatikus menekülőútként számítani.
Az első fizetés összegét a saját likviditásodhoz, a hitelkockázathoz és az ingatlan ellenőrzésének előrehaladottságához igazítsd. Ha még nem láttad az aktuális tulajdoni lapot, nem tisztázott a tehermentesítés, vagy nem kaptál használható választ a banktól, nagy összegű foglalóval aránytalan kockázatot vállalhatsz. A kisebb, feltételekhez kötött első részlet vagy az előleg alkalmazása egyedi szerződéses megoldás lehet, nem általános recept.
Mikor túl korai fizetni? Négy intő jel
Különösen óvatosan járj el, ha közvetítő vagy eladó az ügyvéd bevonása előtt egy általános szándéknyilatkozatra, „foglalási megállapodásra” vagy rövid e-mailre hivatkozva kér pénzt. A dokumentum neve nem mondja meg önmagában, hogy érvényes kötelezettségvállalás és milyen visszafizetési feltétel keletkezik. Az sem garancia, hogy az átutalás után majd „mindent beleírnak a rendes adásvételibe”.
Második intő jel, ha nincs egyértelműen azonosítva az eladó és az ingatlan, vagy nem tisztázott, ki jogosult átvenni a pénzt. Harmadik, ha a szerződésben nincs pontos teljesítési naptár, miközben a banknak még dokumentumokra és értékbecslésre lesz szüksége. Negyedik, ha a vevő csak szóbeli ígéretet kap arra, hogy banki elutasításnál biztosan visszakap mindent. Ezek nem feltétlenül jelentenek csalást, de érdemi kockázatok, amelyeket fizetés előtt kell kezelni.
Az ügyvédet ne az utalás után hívd fel
Az ügyvéd feladata nem csupán az adásvételi szerződés ellenjegyzése. Még az első pénzmozgás előtt áttekintheti, hogy a foglaló rendeltetése világos-e, milyen jogokkal és terhekkel érintett az ingatlan, milyen banki feltételekkel számoltok, és ki milyen igazolást köteles bemutatni. A fizetési ütemezésnek össze kell érnie a hitelbírálattal, a tehermentesítéssel és a birtokbaadás tervezett idejével.
Bizonyos helyzetekben ügyvédi letétet is érdemes megvizsgálni, de a letét önmagában nem változtatja meg a foglaló jogkövetkezményeit. Külön letéti megállapodás szükséges arról, hogy a pénz mikor, kinek és milyen okirat vagy esemény igazolása után adható ki. A letét nem varázsszó: ha a felszabadítási feltételek homályosak, a vita csak későbbre tolódik.
Három élethelyzet, amelyet érdemes előre lejátszani
Első helyzet: az eladó a már aláírt szerződés ellenére másnak szeretné eladni a lakást, és emiatt az eredeti ügylet nem teljesül. A foglaló kétszeres visszafizetésének kérdése itt felmerülhet, feltéve hogy a teljesítés meghiúsulásáért ténylegesen az eladó felelős. Nem elegendő bizonyíték pusztán egy új hirdetés vagy szomszédtól hallott információ.
Második helyzet: a bank azért utasítja el a kért hitelt, mert a jövedelemre vagy az ingatlanra vonatkozó feltételei nem teljesülnek. Itt nem lehet a foglaló sorsát egy mondatban kijelenteni. A szerződésbe foglalt finanszírozási feltételek, az elutasítás oka és a felek együttműködése határozhatják meg a következményt.
Harmadik helyzet: a tulajdoni lap ellenőrzésekor olyan akadály kerül elő, amelynek megszüntetése elhúzódik. Ilyenkor a határidők, a tehermentesítési vállalások és az értesítési kötelezettség a döntő. Nem minden késedelem azonnal végleges meghiúsulás. Éppen ezért a szerződésnek kezelnie kell a póthatáridőt és azt is, milyen feltételekkel lehet végül elszámolni a kifizetett pénzzel.
Nyolc kérdés, mielőtt átadod az első forintot
Ezt a rövid ellenőrzőlistát akár a megtekintés utáni egyeztetésen is előveheted. Nem helyettesíti az ügyvédi vizsgálatot, de sok félreértés még az utalás előtt tisztázható. Ha egy fontos válasz csak szóban hangzik el, kérd a megfelelő dokumentumba is beleírni.
- Pontosan milyen jogcímen fizetek: foglaló, előleg vagy más megállapodás alapján átadott összeg?
- Melyik aláírt szerződésből derül ki egyértelműen a foglaló rendeltetése?
- Kinek a számlájára érkezik a pénz, és az átvevő igazoltan jogosult-e rá?
- Mi történik, ha a bank a kért összegű hitelt elutasítja vagy kevesebbet ajánl?
- Milyen írásos banki dokumentum és határidő szükséges a finanszírozási feltétel alkalmazásához?
- Mi a pontos fizetési ütemezés, és illeszkedik-e az értékbecsléshez és a hitelfolyósításhoz?
- Rendezett-e a tulajdoni lap, az eladói jogosultság, a tehermentesítés és a birtokbaadás?
- Ki dönthet az összeg kiadásáról, és milyen vita esetén milyen elszámolási szabály érvényes?
Gyakori kérdések
Minden esetben visszajár az előleg, ha meggondolom magam?
Nem ilyen egyszerű. Az előleghez nem kapcsolódik a foglaló automatikus elvesztése, de a megszűnt szerződés alapján el kell számolni, és más érvényes igény is felmerülhet. A tényleges helyzetet a szerződés, a megszűnés oka és a felek követelései alapján lehet megítélni.
Ha a bank nem ad lakáshitelt, automatikusan visszakapom a foglalót?
Nem. A hitel elutasításának oka és a szerződés finanszírozási feltételei számítanak. Mielőtt foglalót adsz, ügyvéddel érdemes rögzíteni, pontosan milyen dokumentum alapján, meddig és milyen elszámolással kezelitek a banki elutasítást.
Kötelező a vételár tíz százalékát foglalóként átadni?
Nem. A tíz százalék sok ügyletben emlegetett szokásos mérték, nem minden ingatlan-adásvételre előírt törvényi kötelezettség. A felek az összegben megállapodhatnak, a túlzott mértékű foglaló bírósági mérséklése pedig külön eljárási kérdés.
Elég, ha az utalás közleményébe azt írom, hogy foglaló?
Nem ajánlott erre támaszkodni. A Ptk. szerint a foglaló kötelezettségvállalást megerősítő rendeltetésének a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie. Ellenőrizd a feleket, az összeget, a jogcímet és a meghiúsulás szabályait még a fizetés előtt.
Források és korlátok
A források általános tájékozódási pontok. A konkrét címnél az adat frissességét, lefedettségét és a helyszínen ellenőrizendő kérdéseket külön nézd meg.
- Nemzeti Jogszabálytár – 2013. évi V. törvény, Ptk. 6:185. § ↗A foglaló szerződéses rendeltetése, visszajárása, elvesztése, kétszeres visszatérítése és túlzott mértékének mérséklése. Ellenőrizve: 2026-10-11; a hivatkozott NJT-szöveg történeti változat, a 2026-os ügyvédi ismertetőkkel összevetve.
- MNB – Hitel, lízing ↗Lakáshitelek, fedezeti érték és jövedelmi hitelbírálat, banki feltételek és fogyasztóvédelmi tájékoztatás. Ellenőrizve: 2026-10-11.
- MNB – Ingatlan célú hitelek ↗Ingatlancélú hitel típusai és a finanszírozás alapvető működése. Ellenőrizve: 2026-10-11.
- MNB – Miről kell tájékoztatnia a hitelügyintézőnek? ↗Előzetes tájékoztatási kötelezettségek, hiteltermékek összehasonlítása és szerződés-tervezetek. Ellenőrizve: 2026-10-11.
- Dr. Szabó Dávid ügyvéd – Foglaló és kötbér ↗Ptk. 6:185. § hatályos jogi logikáját és az öt bekezdést feldolgozó ügyvédi ismertető. Ellenőrizve: 2026-10-11.
- Dr. Vizeli Kornél ügyvéd – Foglaló és előleg ↗Foglaló minősítése és az előlegtől elhatárolása, a szerződésből kitűnő rendeltetés szerepe. Ellenőrizve: 2026-10-11.
- Hercsik Alexandra Ügyvédi Iroda – Előszerződés és foglaló ↗Foglaló szankciói és előzetes szerződések gyakorlati kockázatai. Ellenőrizve: 2026-10-11.