Ugrás a tartalomra
Riportok és árak

Ár és alku · 2026. november 10. · 8 perc olvasás

A 70 milliós lakás valójában nem 70 millióba kerül – így számold ki a teljes vételi költséget

A hirdetési ár csak a kezdet. Egy 70 milliós lakásnál a járulékos kiadások több millió forinttal növelhetik a keretet. Megmutatjuk, mire és mikor kell pénz.

Eredeti, felirat nélküli editorial illusztráció egy házmakettről, kulcsokról, számológépről és iratokról egy napfényes lakásban.
Röviden

Egy 70 millió forintért hirdetett lakás teljes megszerzési és beköltözési költsége könnyen 70 millió fölé kerül. Kedvezmény nélküli, szokásos esetben önmagában a visszterhes vagyonátruházási illeték 2,8 millió forint lehet. Ehhez jöhet az ügyvéd, a földhivatali ügyintézés, a hitelhez kapcsolódó díj, a költözés, az első javítások és a biztonsági tartalék. A döntő kérdés nem csupán az összeg, hanem az is, hogy melyik tétel mikor válik esedékessé, és megmarad-e elegendő pénz a birtokbaadás után.

A hirdetési ár nem azonos a beköltözés árával

A 70 millió forintos hirdetési ár csak az alku kiindulópontja, nem a teljes összeg, amelyre a vásárlónak szüksége lesz. Érdemes külön kezelni a vételárat és a megszerzés, majd a beköltözés pénzigényét: az utóbbihoz társulhat az illeték, az ügyvédi díj, az értékbecslés és a hitelügyintézés költsége, valamint a költözés, a kisebb javítások és a nélkülözhetetlen berendezések ára. Ezek összege lakásonként és vevőnként eltér, ezért a hirdetés mellé saját, tételes költségkeret kell. A vételár tehát önmagában nem jó költségvetési plafon.

A banki finanszírozás sem feltétlenül fedezi a vételár egészét, és az elérhető hitelösszeg függhet az ingatlan értékbecslésétől, a jövedelemtől és a bank feltételeitől. A saját erő tervezésekor ezért nem elég a vételárból levonni a várható hitelt: a járulékos kiadásokra és egy elkülönített tartalékra is gondolni kell. Optimista forgatókönyvben az alku sikerül, az ingatlan jó állapotú, a költözés egyszerű, és kevés váratlan tétel merül fel. Óvatosabb számításnál viszont számolunk kisebb felújítással, későbbi kiadásokkal vagy a finanszírozás változásával is. A két becslés közötti különbség megmutatja, mekkora mozgástérre van szükség ahhoz, hogy a vásárlás után is maradjon pénzügyi biztonság.

Az illeték lehet a legnagyobb egyszeri plusztétel

Lakásvásárlásnál az illeték a vételáron felül jelentős egyszeri kiadás lehet. A 2026-ban irányadó főszabály szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke a forgalmi érték 4 százaléka. Ha az illetékalap 70 millió forint, a szemléltető számítás 2,8 millió forint illetéket ad. Ez nem minden ügyletre automatikusan érvényes végösszeg: az illetékalapot a NAV állapítja meg, és nem köteles azt egyszerűen az adásvételi szerződésben szereplő vételárral azonosnak tekinteni. Az érték meghatározásánál az ügylet és az ingatlan körülményei is számíthatnak, ezért a példát érdemes tervezési támpontként kezelni.

Mentesség vagy kedvezmény csökkentheti, esetenként megszüntetheti a fizetendő összeget, de ezek személyes és ügyleti feltételekhez kötődnek. Számíthat például a vevő élethelyzete, az ingatlan jellege vagy az, hogy fennáll-e valamely jogszabályban meghatározott jogosultság; nem érdemes pusztán egy általános példából arra következtetni, hogy az adott vevő is jogosult. Az ügylethez kapcsolódó adatokat a NAV illetékkiszabásához be kell jelenteni; ehhez kapcsolódik a B400-as adatlap is. A NAV később fizetési meghagyásban közli a megállapított illetéket és a teljesítés részleteit. A határidőt és az esetleges kedvezményeket mindig a saját ügyre vonatkozó értesítés alapján célszerű ellenőrizni.

Ügyvéd, okiratok, földhivatal: ne egyetlen sorba rejtsd őket

Az ügyvédi munkadíjra nincs egységes, minden adásvételre kötelező tarifa: az összeg függhet az ügy bonyolultságától, az ingatlanok és felek számától, valamint attól, milyen ügyintézést vállal az ügyvéd. Kérj írásos, tételes ajánlatot, amely külön megnevezi a szerződés elkészítését, ellenjegyzését, a földhivatali benyújtást és az esetleges banki egyeztetést. Így látható, mi része a díjnak, és miért kell külön fizetni; ne csak egy végösszeget hasonlítsd össze, hanem azonos szolgáltatási tartalmat, például a tulajdoni lap beszerzését vagy a tehermentesítés követését.

A tulajdoni lapból ellenőrizhető, milyen jelzálogteher vagy más bejegyzés érinti az ingatlant; ezek törlésének menete banki egyeztetést és további iratokat igényelhet. Tisztázzátok, hogy az ügyvéd díja tartalmazza-e a földhivatali eljárás követését, a kérelmek beadását és a kapcsolódó ügyintézést. Ha valamelyik feladatot külön soron számlázzák, kérdezd meg, miért nem része az alapdíjnak, és ellenőrizd, hogy ugyanazt a munkát nem számolják-e el kétszer. A szerződés későbbi módosításának díját is előre rögzítsétek: változhat az összeg attól függően, miért és hányszor kell módosítani.

Ha hitelből vásárolsz, a hitelhez jutásnak is van ára

A hitelfelvételhez kapcsolódó egyszeri kiadások között lehet a banki értékbecslés díja, a közjegyzői okirat költsége, valamint a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének díja. A pontos tételek és az, hogy mikor kell őket kifizetni, bankonként, hiteltermékenként és ügyenként eltérhet. Például az értékbecslést gyakran a hitelbírálat előtt rendezik, míg a közjegyzői okiratot a szerződéskötés környékén; a folyósítás feltétele lehet a jelzálogjog bejegyzése vagy annak igazolása. Ezeket ezért kérdezd meg külön, ne feltételezd, hogy a bank automatikusan megelőlegezi vagy visszatéríti.

Érdeklődj az aktuális banki akciókról is: egyes hiteltermékeknél bizonyos díjakat elengedhetnek vagy utólag visszatéríthetnek, de a feltétel és az érintett tétel bankonként változik. A THM a hitel költségeinek összehasonlítására szolgál, de nem foglal magában minden lakásvásárlási kiadást, például az ügyvédi munkadíjat vagy a költözést. A későbbi kamatfizetés a hitel teljes terhének része, nem egyszeri, szerződéskötéskori költség. Tervezd a cash-flow-t: ha az értékbecslés és közjegyző díja a folyósítás előtt esedékes, saját pénzből kellhet átmenetileg fedezned, még ha később kapsz is visszatérítést.

A birtokbaadás után sem áll meg a pénzszámláló

Amikor átveszed a kulcsokat, a vételár mögötti tételek sora még nem zárul le. A költöztetésnél kérj tételes ajánlatot: külön bontsák a csomagolásra, a bútorok szétszedésére, a darabszámra és a felvonóhasználatra. A festés négyzetméterre, a zárcsere darabra, a villanyszerelés pontokra megy. A lakásbiztosítás éves díja a vagyontárgyak értékétől függ, a közös költség és a rendkívüli társasházi költség pedig a ház költségvetésétől. Ha a fürdőszobai csap vagy a fűtés beadja a kulcsot, sürgős javításról beszélünk, amit nem lehet hónapokig tologatni.

Ezért érdemes a költözéskor külön tételként kezelni a váratlan kiadási tartalékot, akkor is, ha végül nem nyúlsz hozzá. A tartalék nem költség, hanem mozgástér: ha nem használod fel, a következő hónapokban felszabadulhat a rendszeres kiadások fedezésére. Az összes többi tételt viszont írásban kérjed, mert a szóbeli „körülbelül ennyi lesz” utólag könnyen megemelkedik. Egy jól összeállított lista nem arra való, hogy megijesszen, hanem hogy lásd, mire mennyit szánsz, és ne az elfogyott pénz után kelljen döntéseket hoznod.

Szemléltető példa: hogyan lesz a 70 millióból 75,7 millió?

Nézzük meg egy konkrét, szemléltető számsoron, hogyan alakul a 70 milliós vételár. Induljunk a 70 000 000 forintos vételárból, ehhez jön a 4 százalékos illeték: 2 800 000 forint. Az ügyvédi és ügyintézési díj 350 000, a banki induló tételek 250 000 forint. A költözés 600 000, az első javítások 1 200 000 forintot tesznek ki. Végül különíts el 500 000 forint tartalékot. A tételek összege 75 700 000 forint. A 4 százalékos illeték a leggyakoribb eset, a pontos összeg azonban a szerződéstől függ.

Fontos, hogy a 75 700 000 forint nem piaci átlag, és nem is ajánlat, csupán egy példa arra, hogyan érdemes számolni. A benne szereplő 500 000 forintos tartalék nem feltétlenül költség: ha nem merül fel váratlan kiadás, megmarad. A hosszú távú hitelkamatok szintén nincsenek benne, mert azok a futamidő függvényében változnak, és a törlesztés havi terhét külön kell számolni. A saját számaid ettől eltérhetnek: a lényeg, hogy minden tételt névvel és összeggel írj fel, és a végén nézd meg, marad-e mozgástér.

Mikor válik esedékessé? A vételár mellé készíts pénzmozgási naptárt

Nem minden kiadás ugyanazon a napon jelentkezik. A foglaló vagy előleg a szerződésben rögzített időpontban esedékes; az ügyvédi munkadíj és az ingatlan-nyilvántartási díj gyakran a szerződéskötés, illetve a bejegyzés környékén. Hitel esetén az értékbecslés, a közjegyző és más feltételek költsége már a banki folyósítás előtt jelentkezhet. Az illeték viszont rendszerint később, a NAV fizetési meghagyása alapján válik fizetendővé. Az időzítést minden tételnél írásban tisztázd.

A költségtervet ezért két oszlopban vezesd: mennyibe kerül, és mikor kell kifizetni. A teljes keret megléte önmagában nem elég, ha a saját megtakarításból az első hetek kiadásai nem fedezhetők. Különítsd el a vételárhoz szükséges önerőt, a vásárláshoz kapcsolódó díjakat és az első hónapok megélhetési tartalékát. A pénzmozgási ütemtervet egyeztesd a bankkal és a szerződést készítő ügyvéddel.

Kilencpontos ellenőrzőlista ajánlattétel előtt

Mielőtt a hirdetésben szereplő összeg alapján ajánlatot tennél, menj végig ezen a listán. Nem minden tétel merül fel minden lakásnál, ezért a nem releváns sorokat is tudatosan jelöld. Az is számít, hogy az árajánlatok tartalmazzák-e az áfát és az összes szükséges részfeladatot. A végén ne csak egy végösszeget kapj: legyen egy óvatosabb forgatókönyved arra is, ha a bank kevesebbet finanszíroz, vagy költözéskor váratlan javítás derül ki.

  • Írd mellé a kialkudott vételárat és a foglaló fizetési határidejét.
  • Ellenőriztesd az illetékmentesség vagy kedvezmény személyes feltételeit.
  • Kérj tételes, írásos ügyvédi ajánlatot, az ügyintézés teljes tartalmával.
  • Vedd külön sorra a tulajdoni lap és a földhivatali eljárás díjait.
  • Kérd el a banki díjlistát: értékbecslés, közjegyző, bejegyzés, folyósítás.
  • Jelöld, mely banki költséget engedik el, és milyen feltétellel.
  • Szerezz költöztetési és első javítási ajánlatot, ne csak becslést.
  • Különíts el megélhetési és váratlan javítási tartalékot.
  • Írd minden tétel mellé a fizetési dátumot és a fedezet forrását.

Gyakori kérdések

Mennyi a lakásvásárlási illeték egy 70 milliós lakásnál?

Ha a NAV által megállapított illetékalap 70 millió forint, és nem alkalmazható mentesség vagy kedvezmény, a 2026-os általános 4%-os szabály szerint 2,8 millió forint. Az illeték alapja a forgalmi érték; a tényleges fizetési kötelezettséget a NAV állapítja meg. Kedvezményről az ügyvéddel egyeztess a szerződés előtt.

Milyen pluszköltségeket jelent, ha hitelből veszem a lakást?

Felmerülhet az értékbecslés, a közjegyzői okirat, a jelzálogjog bejegyzése és bizonyos banki díjak költsége. A banki akciók egyes tételeket elengedhetnek vagy visszatéríthetnek, de ehhez feltételek kapcsolódhatnak. Kérj a banktól személyre szóló listát, és nézd meg, mely összegek esedékesek még a folyósítás előtt.

A 75,7 milliós példában a félmilliós tartalékot biztosan elköltöm?

Nem. Ez egy szemléltető, elkülönített biztonsági keret, nem automatikus kiadás. Ha semmilyen váratlan javítás nem merül fel, a pénz megmarad. Éppen ezért érdemes a ténylegesen várható költségeket és a rendelkezésre álló tartalékot külön soron vezetni, nem egyetlen „vételár” számba összevonni.

Megmutatja a NyugodtVétel riport a teljes ügyvédi és banki költséget?

Nem. A NyugodtVétel az elérhető ingatlanhirdetési árak és környékadatok összehasonlítását segíti, nem ad személyre szabott banki díjkalkulációt vagy ügyvédi árajánlatot. A riport kiindulópontot adhat a kért ár megítéléséhez, de a tényleges vételi költségeket a saját szerződéseid és ajánlataid alapján kell összeállítanod.

Források és korlátok

A források általános tájékozódási pontok. A konkrét címnél az adat frissességét, lefedettségét és a helyszínen ellenőrizendő kérdéseket külön nézd meg.

Első közzététel: 2026-11-10 · Tartalmi frissítés: 2026-11-19